Utazás a komfortzónán túlra
Amikor megálmodtam a Viru Világa Egészség Műhelyt, még fogalmam sem volt, hol fognak testet ölteni az álmaim. A legkényelmesebb az lett volna, ha itthon sikerül megfelelő teret kialakítanom, így első körben a nyári konyha átalakítását kezdtem tervezni. Réges-régen, amikor még virágboltot üzemeltettem, nagyon élveztem, hogy egy épületben volt az akkori lakásunkkal. Na és persze a név választásnak is bizonyára megvoltak a tudat alatt mélyen gyökerező okai. Viru világa az Én világom. A hely, ahol jól érzem magam, ahol harmóniában vagyok a környezettel. Hiszen ha bennem nincs meg a harmónia, hogyan is tudnék segíteni másnak, hogy önmagában megteremtse azt? Hamar kiderült azonban, hogy hacsak nem kezdek nagyobb építkezésbe, nem fogok tudni megfelelni az előírásoknak, és sajnos a saját elvárásaimnak sem. Pedig már láttam magam előtt a kezelések után, a dúsan virágzó kertemben üldögélő embereket, amint a madarak édes énekét hallgatják, és relaxálnak mielőtt haza indulnának. Ekkor tettem meg az első lépést kifelé. Muszáj volt, a tények és a négyzetméterek makacs dolgok.
Lázasan keresgéltem - elsősorban városi környezetben -, hogy találjak egy cuki kis helyet amit kibérelhetek, de a magas bérleti díjakat, és a bálteremnek leírt zugokat látva, sokszor csak levegő után kapkodtam. Meg hát valljuk be...nem vagyok egy tipikus "városi" ember, nem illettem oda. Aztán a párom talált valamit. Nagyon szép, nagyon új, nagyon megfelel az elvárásoknak...csakhogy ott van, ahol szinte még a madár se jár...mindenesetre nagyon boldog voltam, hogy végre belevághatok! Így kerültem Szomolyára.
Ahogy telt-múlt az idő, egyre jobban láttam a hely előnyeit. Fantasztikus embereket ismertem meg a faluban. A csend, a nyugalom, a jó energiák, minden napon feltöltenek, amikor ott vagyok. A karnyújtásnyira lévő kaptárkövek misztikuma, a természeti értékek, a hegyek és az erdő látványa csak növelték a lelkesedésem. Olyannyira, hogy azóta is minden ismerősömnek bőszen ajánlgatom, hogy látogassanak el Szomolyára. A "komfort zónám" észrevétlenül kitágult, bizonyos tekintetben most már itt is otthon érzem magam.
Idő közben elkezdtem egy csodás módszert tanulni, ami hazánkban eddig ismeretlen volt. A tanuláshoz sok gyakorlásra, a gyakorláshoz pedig sok érdeklődő emberre van szükség. Végül is rá kellett jönnöm, hogy egy újabb lépést kell tennem, és bár az utazás gondolatától is irtózom, Mohamedhez hasonlóan el kell mennem a hegyhez, ha az nem kopogtat be az ajtómon...na és miért is tenné, ha azt sem tudja, hogy létezem, és fogalma sincs mi vár rá az ajtó mögött??
A Sors újabb segítséget küldött két kedves, és elhivatott kolléganőm személyében, akikkel összefogva elhatároztuk, hogy együtt fogjuk népszerűsíteni az általunk alkalmazott technikákat, hogy minél több emberhez eljusson ezeknek a szelíd, de hatásos módszereknek a híre. Így esett, hogy múlt hét vasárnap újra kiléptem a megszokott környezetemből, és egy nagy levegőt véve útra keltem az ismeretlenbe.
Az apró falvakon áthaladó kanyargós utakon vezetve még nem is sejtettem, milyen pozitív élményekkel fog gazdagítani ez a kaland! Új emberek, nyitottság, pozitív visszajelzések, barátság, segítőkészség, jó hangulat, és persze a szakmai tapasztalatcsere sem maradt el, ha már három természetgyógyász gyűlt össze egy helyen. Szóval nem bántam meg, de természetesen visszatértem, és elsősorban továbbra is a Viru Világa Egészség Műhelyben találtok meg. Azt hiszem ezután viszont időről időre elutazok más vidékekre is, hogy hasonló eseményeken vegyek részt. Mindenesetre Járdánházára, az EzoDóra Mozgás & Masszázs-ba még bizonyosan visszatérek!
Ezúton is köszönöm vendéglátónknak Kovács Dórinak, valamint Kazai Kingának ezt a csodás napot!
Azt hiszem, ha újabb lehetősség jön, hogy elhagyjam a komfortzónám, ezután kicsit bátrabban vágok neki az útnak.